2012. november 27., kedd

Merényletet követtem el az alma ellen :) de ehetö lett :)

Nnnna, ma aztán adtam az élvezeteknek :))


  • Hétfö vagy kedd, attól függ hogy ér rá Karl, de amikor jön, akkor mindig nagykanállal eszünk :) Ilyenkor nem csak gyorsan odateszek valamit, olyan 20-30 perces kaját, amit gyakran csinálok kettönknek, hanem rendesen, mint odahaza.. terülj terülj asztalkám van... :) Ráadásul ha Karl jön, akkor jön Hermann, a legjobb baratja is..



  • Úgy gondoltam, egyszerü zöldséglevest csinálok grízgaluskával, utána jöhet a rakott spárga, ami nem nagy kunszt. Szeretek ezekkel a kész vékony tésztákkal dolgozni, csak ki kell venni a csomagolopapirbol, kihajtogatni, sütöpapiron van, tehát egyenest rakom rá a sütölapra..most lekentem kicsi olvasztottvajjal, a spárga alá megágyaztam föttsonkával, rápakoltam 2 üveg spárgát, hollandiszósszal nyakonöntöttem, aztán megszórtam még kiskockára vágott sonkával, reszeltsajttal, és adjad neki, sütésre kész.. 


rakott spárga


  • Mikor ezzel megvoltam, és már a leves is rotyogott, nekiálltam megmerényelni az almát :) almát hámozni még nem felejtettem el :)) Ja, azt tudni kell rólam, hogy minden süti, amiben alma van, és maga az alma is, mint gyümölcs, nálam nem jön be :(  nem szeretem :(( 


  • De ez a mumifikált alma olyan jól mutatott, hogy nem hagyott nekem békét... meg kellett csinálnom :) 



  • Szabadon Bolejn Anna után fejüket vettem, szamuráj módra rendesen kibeleztem öket, a levelestésztát mérnöki pontossággal csíkokra vágtam, spórolósan lekentem tojással...de elkövettem egy nagy hibát... a nutellát a darált dióval összekeverve elöre elkészitettem... és mire odakerült volna a sor, hogy beletöltsem a harakiriben kiszenvedett almákba, addigra nem volt mit beletöltenem... mammmamíja, hogy fogok én ezek után ebédelni???
  • Újabb adag nutellát kreáltam, most már tényleg az almába töltöttem, nem a pocakomba :) és utána a citrommal bedörzsölt almát meghempergettem egy kis fahéjas cukorban. 
  • Most jött a java, bebugyolálni az almát a tésztacsíkokba.. az elsönél kicsit lassú voltam, a tészta minduntalan az újjomra akart tapadni, nem az almára.. de aztán rájöttem mitöl döglik a légy... és utána ment mint a karikacsapás. 

  • Biztos hogy az elözö életemben a Anúbisznak, a sakálfejü istenségnek a papnöje lehettem, mert az elsö kissé lassú menet után úúúúúgy mumifikáltam, de úúúúúgy mumifikáltam, hogy Nofretete is megirigyelhette volna :) Amúgy meg fazekasok elönyben, mert egyszerüen csak ráhajintják az almát a fazekaskorongra, és kézzel lábbal adhatják neki :)  Kár hogy a maminál nem volt a pincében egy használaton kivüli ócska lemezlejatszó, mert ebben az esetben az is megtette volna :))´


  •  Ímhol a végeredmény :) Maradt is egy kis tésztám, azt csak simán megtöltöttem olyan nem is tudom minek kell nevezni, valamilyen almadzsem volt... vagy a fene tudja hogy mi volt az, de megkerdeztem a boltban, hogy sütésálló e, nem fog világgá szaladni a tésztából?? 

  • Jó volt rájuk nézni, ahogy ott csücsültek a sütölemezen :) 


  • 160°-on sütöttem, és azok az illatok, amik a lakásban terjengtek, hát, azok igazán nyálcsorgatóak voltak :)) A fahéj ahogy keveredett a sülö alma illatával... a mami nem tudta elképzelni hogy mit csinálok :) szerencsére egész délelött  nem volt útja a konyha felé, és nem látta mit alkotok :) igy teljes volt a meglepetés :))



  • Mikor kész volt, félretettem, és elkezdtem sütni a két sütölapnyi rakott spárgát. Mikor kész lettek, a melegre visszadugtam még az almákat is. Tálalás, leves evés elöször, azzal soha semmi gond, nagyon leveses a banda... repeta is volt rendesen belöle..
  • Következö fogás, rakott spárga... Hermann nagyon óvatosan, elöször csak egy kis kockát tett a tányérjára, aztan rohanvást kellett bevinnem a második sütölapnyi adagot, mert egy pillanat alatt elfogyott az elsö...

  • Aztán én lepödtem meg, mert ezek annyira teleették magukat a levessel, meg a spárgával, hogy csak csipegettek az almából !! Ketten egy darabot... hát emberböl vannak ezek?? de Hermannak be kellett csomagolnom, vitte magaval, Karl is evett delután, és neki is kellett még csomagolni is, de nem csak almából, hanem minden maradékot elvitt magával :) Bezzeg az ebedlöasztalnál megjegyezte, hogy mar megint a békehadtestnek föztem?? Aztan még morzsa sem maradt estére:)) 
  • Tanulság: legközelebb csupaszkenyeret kapnak ebedre, nem tömöm meg öket ennyire :) Az almát lehet kevesebb ideig is sütni, mert most szinte olvadt a szádban, olyan puha lett.. és én is ettem belöle, dacára annak, hogy alma :)) 

1 megjegyzés:

  1. Örömre szolgált, ahogy olvastam :) Jövök hozzád vissza tanulni :) Gyomros Kata

    VálaszTörlés