2008. Dec. Nagy kalandom Hessenben, a Hausengellel :))

2008. December 20

Rottweilböl Marburg mellé, a Hausengel-hez vezetett az utam. Nem kezdtem el rögtön ott dolgozni, kicsit pihentem elötte. Egy közeli faluban vettem ki egy apartmant, és ott regenerálódtam, és tanultam a nyelvet. 

Mert ahogy ti nem tanultatok Rottweilben egy szót sem németül, úgy én sem. Az elsö három napot átaludtam :) 

Csak a szükséges egészségügyi sétákat tettem meg Bizsuval, azonkívül semmit sem csináltam :) de rám fért már nagyon ez a kis ágynyugalom. 

Azonkívül szorgalmasan tanultam a magammal hozott német nyelvtankönyvekböl.. A házigazdáim nagyon aranyosak és vendégszeretöek, valamint türelmesek voltak velem :) Sokszor ettünk együtt, ök is megvendégeltek engem, és én is föztem nekik :)

A Hausengeltöl elöször Limburgban kaptam munkát. Helyettesítés volt csak, de felmérhettem hogy alkalmas vagyok-e rá egyáltalán. 

Ment a dolog, annyira, hogy a gondozott Ùrnak a lánya megkérdezte, nem lenne-e kedvem a másik hölgy váltójának lenni ?? 

De ha ezt elfogadom, akkor haza kellett volna mennem, és csak 3 hónap múlva újra visszajönni.. ehez meg nem volt kedvem. Próba szerencse, gondoltam, inkább maradok, úgyis biztos találnak nekem másik helyet. 

Hát, nem jól gondoltam :( 

Több csaladnák is bemutattak, de sajnos kevés volt a német tudásom. Ami igaz is volt, valljuk be öszintén. 2 hétig laktam a Hausengel szállásán, mikor kijelentették, hogy a holnapi nap az utolsó, ha nem kapok valami csoda folytán helyet, akkor haza kell utaznom. 

Másnap ott álltam a börönddel és a kutyámmal a kezemben a nyitott ajtóban már, vártam a soförre, hogy kivigyen a vasutállomásra, mikor szaladt át egy irodista sovány vaddisznó vágtában, hogy mindent dobjak le a kezemböl, futás az irodába, mert egy öreg hölgy vár rám Siegenben, nem baj hogy nem beszélek jól németül, nem társalkodónönek kellek, hanem segítségnek. 

De még visszakérdeztünk, hogy bocsánat, nekem van egy kutyám is, az nem probléma?? A mami jobban örült Bizsunak, mint nekem!!