Harmadik hetem az öregekotthonában :)

"Szójapörkölt, szójakolbász, szója fasírt, szólj a nővérkének, hogy befostam!"

Hofi

Ahogyan kezdődött a hetem, úgy is folytatódott.. ich bin total bala bala :)

Azok után, hogy a maminak megborítottam a teás-poharát vodkával, és a stampedlisbe akartam a teát önteni... mit is várhattam magamtól?? Pediglen szerdán délután Nataljaval voltam, de nem tudom mi volt velem, úgy rácsodálkoztam mindenre amit csinált, mintha akkor láttam volna először.. kiskutya módjára battyogtam mögötte, és még azt is elfelejtettem, amit eddig tőle tanultam :) El voltam teljesen varázsolódva :) 

A kedvenc mosolygós Beuteles papókám összecsukta magát az ággyal :) Addig meddig nyomogatta a gombokat, hogy az ágy csapdájába esett.. 

Herrn Alkoholról meg kellett állapítanom, hogy vendégmarasztaló egy egyéniség. Nem a modorával, vagy a nem létező charme-jával teszi, hanem borral. Hogy locsolja e direkt a padlót, gőzöm sincs, de alig bírok lépni a szobában, ragadok mindenhova :)

Másnap a kedvenc boszibanyámmal voltam, és kijelentette, hogy neki elég segítségnek a másik tanonc, én menjek, és szedjem rendbe az egyik beteg szekrényét, mert abba csak kereszteletlen cigánygyerek nem volt :)) Először is, felkaptam a vizet, hogy a fene vigye a boszibanyáját, ez mindig kitol velem. 

A második gondolatom az volt, hogy nem is bánom, mert nem volt kedvem semmit sem csinálni... még mindig zombi voltam. Pláne hogy mondták, időm annyi van a rendrakásra mint a tenger, úgyhogy nem is bántam :) Miután belepillantottam a szekrénybe, első felindultságomban napalm-bombával akartam orvosolni a helyzetet. Aztán mindent kirámoltam, és két nagy kartont telepakoltam egy halom régen kinőtt holmival. De rendet raktam. A boszibanya is meg volt elégedve :) 

Vannak nagyon szimpatikus kisöregek is az otthonban, akiket nem lehet nem szeretni, mert a nehézségek ellenére is jokedvüek es derüsek maradnak. Itt is van egy ilyen tolókocsis néni, aki a gyermeki jókedvével, kimeríthetetlen optimizmusával engem is levett a lábamról. Ha nem tudom, hogy mit ,hogy kell csinalni, mondja ö, de folyamatosan nevetünk mindenen :) 

A hétvégei nappalos műszakban megint megkaptam a kis cetlijeimet, és indulj az útra :) Ahova be kellett köszönnöm először, ott még nem voltam korábban, csak fel kellett kelteni a bácsikát, aztán csinált mindent egyedül, és mikor kész volt, akkor visszamenni, és rendbe rakni az ágyát, és csak egy két apróságban kellett segítenem. 

Elbeszélgettünk, megkérdezte honnan jöttem, és mikor meghallotta hogy magyar vagyok, nagyon szép kiejtéssel köszöntött, hogy jó reggelt kívánok magácskának. Hogy van ?? :)) Gyerekkorában a szüleivel egy ideig Pesten élt, és nagyon sok ragadt rá a magyar nyelvből, de már sokat elfelejtett :) Másnap mikor meglátott a folyosón, messziről köszöntött, hangosan, és magyarul :) 

Herrn Alkohollal is megjártam, nem is tudom, hogy reggel miért nehezebb egy totál részeg emberbe életet verni, kiráncigálni az ágyból, mint este csak egyszerűen behajintani oda :( 

Nem is tudtam egyedül felállítani, csuklott össze mint a colostok. Hogy mi tartja még életben, gőzöm sincs róla, de ahogy leteszem elé a reggelit, vacsorát, az úgy megy vissza.. gondolom az ebéddel sem tesz kivételt..Nem akarok rossz májú lenni, isten ments, nem bántani, kigúnyolni akarom, de ha ránézek, nekem rögtön ez ugrik be róla.

Munch: Sikoly

Na, ez a hét nem az én hetem volt..

Ráadásul meggyűlt a mamim barátnőjével is a bajom. A szomszédban lakik Frida mama, akit öntudatlan a legtöbbször, de hihetetlen ereje van, nem adja fel a harcot egyáltalán. 97 éves, de szerintem ezzel ez erővel elél még egy pár évet... 

Kifejezett óhaja volt, hogy otthon szeretne meghalni, és nem akar semmi esetre sem otthonba kerülni. Nos, a mami barátnője, Frau Magdaléna nem hagy békét a maminak, hogy de igenis, nekünk azonnal be kell adni Fridát az öregek otthonába, mert ott milyen jó helyük van nekik. 

De mindezt olyan hangerővel mondta ( most finom és nőies voltam, mert igazából úgy üvöltött, mint egy kivert kutya ) hogy még én is meghallottam a konyhában. Eszembe jutott a repkedő mamika, akit Rüdiger egy szempillantás alatt a másik oldalára fordított a haránt-lepedő segítségével... a másik mamika, aki megmakacsolta magát, és mikor nem akarta lenyelni azonnal a falatot, erre elvitték az egészet előle... holnap is lesz reggeli alapon...

Fridának nincs is annyi pénze, hogy egy öregek otthonát finanszírozni tudna.. de ezt is jobban tudta Magdaléna, mert van Fridának pénze, és felsorolta az összes járandóságát... ma mondtam is KarlAugustnak, hogy kérdezze meg Magdalénát, hogy akkor hol is keressük azt a hihetetlen nagy nyugdíját... 

De Karl csak legyintett, hogy totál hülye a Magdaléna, ne is foglalkozzak vele..de nem hagy nyugodni... mert ha valaki okos, az előtt fejet hajtok... de ha valaki olyan hülye mint ide Hanoi, és úgy tesz mintha okos lenne, hát azt nem bírom elviselni...