2015. június 21., vasárnap

Életmorzsák...keringő a fürdőszobában...Munkahelyi Capriccio..

Létezik igaz szerelem első látásra? 

Minden bizonnyal. Azonban gyakran ítélkezünk minden ok nélkül, pláne, ha kiderül, hogy az igaz szerelmesek között több mint 20 év a korkülönbség, a feleség javára.




Hr. Guti egy jó nevű futballista volt annak idején. Ráadásul nem csak hogy a labdát kergette sikerrel, hanem a szebbik nem körében is bőségesen aratott. Minden adottsága megvolt hozzá, magas volt, izmos, és nagyon jóképű.

Mégsem kötelezte el magát nagyon hosszú ideig, várta az igazit. Már 40 is jócskán elmúlt, mikor bekopogtatott nála az igaz szerelem. Nem mindenki örült felhőtlenül a boldogságuknak, sokan óvták ettől a kapcsolattól, mert az asszonyka több mint 20 évvel volt fiatalabb..

A gonosz nyelvek azt suttogták, hogy csak a hírneve,  meg a pénze miatt marad vele.... 
- De ha majd lekerül a futball cipő a lábadról, és kevesebb lesz a pénz, majd akkor úgy ott fog hagyni, mint Szent Pál az oláhokat...

Teltek múltak az évek, Hr. Guti továbbra is tartotta a formáját, a futballcipő is a sutba került, de ők még mindig együtt voltak.

Az asszonyka is a 40. életévét taposta már, az oldalán a 64 éves férjjel. Amikor is beütött a krach...

Többszörös műtét a beteg szív miatt, teljes leépülés, járó-képtelenné válás és Dementia.

Minden pénzüket arra fordították, hogy a férj felépüljön. Vissza is nyerte a formáját, az erejét, és ma, 74 évesen is olyan izmos testalkatú, hogy sok fiatal megirigyelhetné.

Azonban a bankbetétek is jócskán megkarcsúsodtak, mire Hr. Guti újra Adonisszé vált..

Elúszott a vagyon, de az asszonyka maradt.. Valamint egy szerető öcs, aki otthont adott nekik a pompás házában, Bad Dürkheimban.

Reggel fél nyolckor betoppanok..ez Hr. Gutinak még hajnali pitymallat ...nem is akaródzik neki felkelni az ágyból.. Pedig muszáj, mert reggeli után transzportert küldenek érte, hogy kezelésekre, foglalkozásokra vigyék.

- Guten Morgen, Guten Morgen, Guten Morgen Sonnensein... ( Jó reggelt napsütés..) - énekelem neki, közben megpróbálom lecibálni az ágyról a lábát..

- Lalla Lalla Lalla Lalla Lalla Lalla la.... Folytatom így, mert hogy a szövegét nem tudom tovább..

A párnájába temetett arcát kicsit felemeli, oldalvást rám sandít, hagyja, had birkózzam még tovább kicsit a lábaival, kicsit el is engedi magát, és akkor, mikor már úgy gondolom, hogy ez az, innentől megnyertem a menetet, újra visszarántja a lábát az ágyra.

Basszuskulcs... Kezdhetsz erőlködni elölről Erika... Közben az órámra pillantok, kegyetlenül szaladnak a percek, és össz-vissz a reggeli fürdetésre 25 perc van adva...

Mese nincs, hívom a nehézlovasságot... Frau Guti rohan, minden imádkozás nélkül lerántja a földre a téli álmot alvó hitvest, aki dünnyögések közepette, lassan, de biztosan halad a fürdőszoba felé..

Otthon a panelban a kis szoba volt ilyen nagy, mint itt a fürdőszoba. Nem szűk tusolókabin, hanem egy hatalmas sarok leválasztva, tusolónak kialakítva.

Az, hogy bent van a fürdőben, az nem jelent semmit, a neheze még csak most jön, benyomni a víz alá...
Nem is megy önként, oda is erőszakkal kell becígelni, amit végül is a hitvese megtehet, de én nem alkalmazhatok vele szemben ilyen bánásmódot.

Már-pediglen valamit ki kell találni, mert nem ráncigálhatom el a hitvest mindig a reggeli készítés mellől, azért vagyok itt, hogy ezt magam oldjam meg.

- Guten Morgen, Guten Morgen, Guten Morgen Sonnensein...- énekelem neki másnap reggel megint, és közben megint megpróbálom lecibálni az ágyról a lábát.. 

- Lalla Lalla Lalla Lalla Lalla Lalla la....folytatom tovább, erre Hr. Guti is bekapcsolódik, és már együtt éneklünk... Közben észre sem veszi, de a lábai már a földön vannak, sőt mi több, önszántából feláll, és vonatosdit játszva a fürdő felé zakatoltunk.

Ott viszont kisiklott a szerelvény... Korai volt az örömöm, mert a zuhany előtt behúzta a vészféket, és egy lépést sem tett tovább..

Egy makacs öszvérnél csak egy makacsabb teremtménye van az Istennek, az pedig a Hr. Guti. 

Nem és nem... Egy lépést sem tett tovább, hiába próbáltam én ide oda taszigálni. Megálltam előtte, és sírós nyafogós hangon, könyörgősre vettem a figurát...

- Hr. Guti, bitte, bitte, bitte... Legyen olyan jó hozzám, és menjen be a tusolóba, had fürdessem le... 

- Nem, nem megyek.. Nem akarok - és nyomatékként még toppantott is egyet a lábaival, és összefonta keresztben a karját a mellei előtt.. 

- De Hr. Guti, kérem, mit csináljak, hogy jöjjön velem tusolni??  Térdepeljek le, és kérjem úgy??  Akkor jön velem?? 

Na, erre felcsillantak a szemei.. - igen... Térdepeljen le, és kérjen úgy... 

Gondolkodás nélkül letérdepeltem, összedörzsölve a tenyereimet, úgy kérleltem, hogy jöjjön velem... 




Vigyorogva rám nézett, aztán egy pillanat alatt újra előkapta a készletből a durcás arckifejezését, és nyomatékosan megint kijelentette, hogy nem jön... 

Ha nem akartam ott térdepelni estebédig, megint csak hívnom kellett a nehézlovasságot. 

Frau Guti nem lacafacázott, úgy bependerítette a Zembört a sarokba, lecsapta a székre, hogy azt sem volt ideje mondani, hogy nyekk...

Harmadnap megint kiénekeltem ő uraságát az ágyból...

- Nem, nem akarok - nyafogott - már megint én, mindig csak én... De azért felkelt, és kis gondolkozás után már velem együtt lallázott...

Beénekeltük magunkat a fürdőbe.. Hú, bakker... Most jön a neheze.. Eddig tegnap is működött a dolog. 

Két strófa között felajánlottam neki egy frissítő zuhanyt... 

Nem... Makacsolta meg magát megint.. Viszont a pelenkanadrágot minden zokszó nélkül hagyta levenni magáról, a pólót sem volt probléma lecibálni róla... 

Közben folyamatosan danásztunk, és megkérdeztem, hogy ha nincs kedve zuhanyozni, akkor mit csináljunk? 

- Énekeljünk, jött azonnal a válasz.. Rendben, danásztunk tovább.. 

- És táncolni szeret? Faggattam  óvatosan... 

-Igen, nagyon...jött azonnal a válasz.. 

- És mit szeret táncolni?? Cha cha cha? Tangó, vagy Walzer? 

-Walzer, igen, walzer...azt szeretem.. Odaléptem hozzá, pukedliztem egyet, és felkértem walzert táncolni, miközben elkezdtem dúdolni a Kék Duna keringőt, a legjobb tudásom szerint, magyarra lefordítva: hamisan...

Azonnal bekapcsolódott, dúdolta ő is, és már ritmusra moccantak a lábai.. 

Bakker, látszott hogy korábban a parkett ördöge volt, de az is, hogy én utoljára a gimibálon táncoltam Walzert, muszájból. 

De ki nem sz@rta le, a lényeg hogy kecsesen belejtettünk a tusolóba, walzert táncoltunk a fürdőben :) 


 munkásköpenyben, és egy szál fütyiben :) 


























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése