Amikor kínomban már csak röhögni tudok...

Istenem, mit vétettem? 

Hol is kezdjem, na persze hogy a legelején, különben érthetetlen lesz :) 

Az első hat évem Németországban a privát biztosítottság jegyében telt el, minek következtében alig látott orvos, mert már azért fizetnem kellett, ha csak lenyomtam a kilincset a rendelőben. 

Minek következtében, amikor valóban komoly eü. problémáim adódtak, 

( az alábbi két linken olvashatóak) 
2014/10/amikora vak vezeti a vilagtalant
2014/10/attila utan szabadon:erika a Marienkrankenhaus legújabb istencsapása

- és már nem tudtam őket tovább finanszírozni, menekülésszerűen hátrahagytam mindent, a vállalkozói státuszomat, a biztos és nyugalmas munkámat, Lollot, akit nagyon szerettem, csak azért, hogy először mint feleség, megkapjam a párom után a családi biztosítást, majd a saját magam bejelentett állása után a rendes állami biztosítást, alkalmazottaknak .

2015/02/instant-eskuvo nem-razva-hanem-keverve

Na, biztosított lettem! Méghozzá államilag :) 

2015 februárjában: 

Mars a doktornőhöz, mert az ülőidegzsábám még mindig kínoz, és a derekam sem úgy hajlik, ahogy kellene..

MRT? mi az hogy, percek alatt meg volt :) és nem kellett érte fizetnem :) 

Kezelés a derekamra? Na, arra várhattam, mert a siegeni AOK már lepasszolt minket a csudába, de nem a saját lakókörzetem közelébe, hanem 500 kilométerrel arrább.. minek következtében a derekam miatt a kezelésre vonatkozó papírokat, amiket Siegenbe küldött a körzeti orvosom, nem vették figyelembe..

Lassan de biztosan, fél év alatt azonban magamtól is rendbe jöttem, nem terheltem tovább az AOK kasszáját.