Túl vagyunk egy nagy témán, a bör anatómiája, és a Dekubitus

Behandlungspflegekurs, a Máltai szeretetszolgálatnál

                                                       Újra a könyv fölött görnyedve :))

Nem volt olyan vészes, mint ahogy gondoltam :)) Én voltam a legjobban magamon meglepődve, hogy mennyire könnyebben megy a német szöveg azonnali megértése, mint a tavalyi kurzuson :)) 

Már nem kellett szóról szóra mindent lefordítanom, anélkül is értettem a lényeget...de az is igaz, hogy visszaadni érthetően, nnnnno, azzal még gondjaim vannak.. magolni kell ám, de keményen :))

2 hétig tanultuk a témát, volt benne : a bőr anatómiája,  a Decubitus fogalma, kialakulása, kategóriái, kezelésük, terápiák kategóriákra bontva, a megelőzése, a kockázatértékelés, mobilizáció, nyomáscsökkentés és nyomáseloszlatás, a nyíróerő elkerülése, segédeszközök használata, a bőrvédelem, sebkezelések, septikus, aseptikus sebek, dokumentáció, és a dekubitus kiértékelése képek alapján... 

Mit ne mondjak, élménydús 2 hetem volt, de mindenféle élménnyel teli. Rendesen, hogy leülök a könyv mellé, és csak tanulok, nem volt rá időm... ez alatt az idő alatt halt meg szegény Frida mama, Isten nyugosztalja, aranyos, melegszívű gondoskodó asszonyka volt, aki jobb rokonokat is megérdemelt volna a Jóistentől, mert azok az istentől elrugaszkodott teremtmények, akiken Frida egész életében csak segített, és akik a rokonainak nevezték magukat, anonim akarták a város által eltemettetni... 

No comment.. Ez a gyertya most érted égjen Frida mama...

A temetés költségeit KarlAugust állta, de magára a temetésre nem jött el, mert attól tartott, hogy nem bír magán uralkodni, ha meglátja ezt a díszes kompániát, és bemos nekik egyet. 

Mindegy, mi ketten a mamival  lerendeztünk mindent, meghívtuk a gyászolókat kávéra és sütire egy közeli étterembe, és mit ad Isten, miután a rokonság Karlnak a színét sem látta a temetésen, eljöttek telezabálni magukat süteménnyel... szóval tanulni nem igazán volt időm, mert ott várt rám még 20 méter függöny, amit meg kellett varrnom, és 9 méternyire beráncolnom... szóval, csak néztem ki a fejemből hétfőn, mikor eljött a témazáró teszt írása..

Ennek ellenére, ha őszinte akarok lenni magamhoz, akkor egy 4-es alát írtam :)) de legalább a teszt alapján leszűrtem, hogy hol vannak hiányosságaim, mit kell jobban tanulnom :))  

Nagyon jó ezekkel a lányokkal együtt dolgozni, mert mivel ők már évek óta betegápolással, idős ápolással foglalkoznak, és vannak rendesen tapasztalataik, ezért az órák pörgősek, haladunk, és még csak a közelébe sem kerültem egyszer sem az elalvásnak :)) 

Azonkívül mivel haladunk, mert hát csak 4-en vagyunk, hoppá, dehogy, csatlakozott hozzánk egy pasi, de szegény abba a kategóriába tartozik, amelyikbe Toffify: azaz icipici kutyus vagyok, de maaaaaaaaaarha nagy egóval :)) szóval megszaporodtunk, 5 re,  nőtt a csoportlétszám :)) de akkor is, akármilyen nagy balfék legyen, nem tud minket visszahúzni, és rendre hamarabb fejezzük be az óráinkat, még egyszer sem kellett este 9-ig ottmaradni  :))

Szóval, ezzel a témával nem lesznek gondjaim, igaz, még a septikus, aseptikus dolgoknak kell magyarul utánaolvasni, hogy jobban képben legyek ..de fog ez menni, Erika :))