Asztali csevej, Lolloschinnal..

Reggel nyolckor:

Én lótok futok még a konyha meg az ebédlőasztal között, terítésben vagyok, de Lolli már megragadta a vizespoharát, minden szó nélkül leküldte a gyógyszereket 3 deci vízzel, hogy minél hamarabb túl legyen rajta... (ezt is elértük :)

Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, bátorítani kell, bíztatni, hogy máskor is nyafogás nélkül igya ki a „ keserű poharat”


- Lolli, te beteg vagy ....néztem rá kimeredt szemekkel, mikor is az asztalhoz csapta az üres poharát.

- Igaz?? Tudtam én!! - és elkezdett énekelni - Wasser ist zum wasen darf, schalleri und schallera…

- Nem vagyok normális, hogy ezt a szarságot iszom vodka helyett, nekem tényleg elment az eszem..Lassan már azt sem tudom ettől a víztől, hogy hogy hívnak.. de tényleg, hogy is hívnak?

- Lore, stimmt, Lore vagyok, de ……….. (sokat sejtető csend) nem tudom hol születtem! Erika! Hol születtem?- nézett rám tettetett kétségbeeséssel..

- Nem tudom, Lore, bocs, nem voltam ott.. ( de már fuldokoltam a nevetéstől)

- Most akkor mi lesz velem? Tényleg elfelejtettem… azt hiszem, hogy Weidenauban, de nem vagyok benne biztos..

- Erika! Kitől kérdezzem meg? De már a pap sem él, meg a szülésznő sem.. Hol születtem? Na tessék, tényleg hülye lettem egy pohár víztől..

- Wasser ist zum wasen darf, schalleri und schallera… - és énekelte tovább vidáman a nótácskáját :)) 

Délben, az ebéd mellett..

Élni tudni kell…

- Erika, holnap melyik étterembe megyünk?

- Na, ez az, amit nem tudok megmondani.. két esélyes a dolog.. vagy a kínai, vagy a szerb étterem.. tudod, holnap, ha minden igaz, akkor vendégünk lesz, és őt is meghívtuk ebédelni.. tehát attól függ, hogy melyik konyhát szereti.. ez így jó lesz neked?

- Naná hogy jó, nekem mindegy hogy hova, csak sok legyen a kajából..

- Amúgy, ki is ez az ismerősötök?

- Már sokszor meséltem neked róla, ápolónő volt a felesége, de meghalt, és ő az óta nagyon szenved, nagyon magányos. A Josef ismerőse.. tudooooooooood..

- Ah, igen, emlékszem már, ő az, aki mindig a temetőben ül, a sír mellett…

- Az, az – kapcsolódott be a beszélgetésbe Josef is.. - de tudod-e, Lolka-Bolka, hogy a Lajos asszonyt keres?? Összehozzunk-e vele??

- Na, ugyan, menj már!! Pont egy ilyen 86 éves öregasszony kell neki, mint én vagyok!

- A kor az nem számít – próbálta meggyőzni Josef Lolkát - csak tudjál finomat főzni!

- Bolond vagy?? – húzta el mami sokat sejtetően a tenyerét kétszer az arca előtt – még hogy főzni?? 

MAXIMUN JÓL ÉLNI!! NA, AZT TUDOK! 

És nevetett tiszta szívből, gondtalanul, olyan gondtalanul, ahogyan eddig is, az egész életében élt. :)) 

Tegnapelőtt- előtt,  reggel, fél nyolckor:

- Guten Morgen, Lolloschin, hogy aludtál?

- Ó, köszönöm a kérdésed, nagyon jól! 

Este fél 11-után mentem aludni, rögtön el is aludtam, egy-huzamban reggel 5-ig. Akkor bevettem a másik adag altatómat, és reggel 7-ig, mint a bunda!!

Reggel 9-kor, mikor felhívja a barátait, és érdeklődik felőlük...

- Guten Morgen, Magdalena! Hogy vagy, hogy aludtál??

-Jajj,ne is kérdezd, Lore, nagyon rosszul.. ez a telihold mindig kikészít engem, egyszerűen nem tudok aludni tőle!! És te, Lore,hogy aludtál??

- Telihold volt??  (.........................)  Természetesen én is rosszul..olyankor én is csak forgolódom az ágyamban, nyugtalanul....

A beszélgetés befejeztével:

- Erika, hol voltam én, hogy nem láttam a teliholdat??

- Itthon, Lolloschin, a lehúzott redőnyöd mögött !! A telihold már délután 5- től ki lett zárva!! Miért, van valami problémád vele??

- Elfelejtettem, hogy most van telihold, és hogy nekem rosszul kellett volna aludnom!!

Tessék?? Hogy is van ez akkor ??

Mint mär kifejtettem egy párszor, Lolloschinnál fejben dől el minden.
Amiről nem tud, az nem fáj neki, és olyankor például még azt is megeszi, amit úgymond utál

Ma esti történet:

Lolli nagyon szereti az erős paprikát. Minden reggel, vagy este, a szokásos paradicsom, vagy hagyma mellett, az asztal elengedhetetlen tartozéka az erőspaprika, és nem csak dekorációként.

A kedvenc Pizzázónkban mialatt várunk a főételre, addig kihoznak Grátis egy pár frissen sült pizza- zsömlécskét, olívaojaban úszkáló darált méregerős paprikával, vajat hozzá, és lehet addig kedélyesen rágicsálni, tüzet okádni, amíg megérkezik a rendelés.

Csak halkan jegyzem meg, Lolli utálja az olajat is.. mindegy hogy milyen, napraforgó, olíva, repce, vagy tökmagolaj.. még az olaj szó hallatán is rosszul van..

A Pizzázóban az sem baj, ha az állán csorog le az oliva olaj..van asztalkendő :))

Este 6 óra: vacsorázunk..

Lollo sütött Blutwurstot rendelt, zsömlével, Josef pedig szokásához híven, kérdezés nélkül a tányérjára tett 3-4 vékony karika erős zöldpaprikát..

-Viszed innen el azt a vacakot, nekem az a szar zöld izé nem kell...-jelentette ki Lollo, de mindezt olyan hangnemben, hogy én is felkaptam a fejemet rá.

Vajon mi a csuda ütött bele, csak nem elvarázsolódik nekem itt megint, vagy csak egyszerűen rám mérges, mert megtagadtam, hogy a kuka tetejére kitegyek 30 eurót borítékban?

Csak nem ezért vett fel ilyen durva és minősíthetetlen hangnemet?

Josef is felkapta a fejét erre a szokatlan stílusra, és csak annyit mondott neki, hogy - Rozi, vigyázz, jön még kutyára kamion:)

-Nekem az a szar zöldség akkor sem kell, nem is szeretem, soha nem is szerettem, inkább a vodkámat add ide, de gyorsan! Azt szoktam inni, azt szeretem, nem ezt a szart vizet.. - lökte arrébb a szerencsére már üres vizespoharát az asztalról..

nnnnnnnnna, vajon mi a fene bújt bele, mitől kattant be hirtelen??

Josef odament a szekrényhez, kivett 2 stampedlis pohárkát, kivette a saját Barack pálinkáját, mutatta maminak, hogy ez jó lesz??

huhúúú, felderült Lolloschin kerek arca, ha nem lett volna útban a füle, a szája körbeszaladt volna a fején:)

- gyorsan, ide, ide, - kitátotta a száját, és mutatta, hogy oda, le vele

- Rögtön jövök, - mondta Josef- csak elöblítem a poharakat...

Odaadta maminak az egyik stampedlist,
- töltött magának is,
- leült,
- próstot mondtak Mamival,

- majd megjegyezte nekem csendben, hogy Erika, fedezékbe..ha kiköpi, ne rád menjen...

Atya gatya, mi a fenét tett a poharába ez a lökött magyar, mit fog Lolka a szemembe fújni??

Vizet!!! Nem barackot, hanem egy stampedli vizet kapott!!

De úgy lehúzta egy huzamra, mintha valóban pálesz lett volna benne, lecsapta a poharat az asztalra, és azt mondta, hogy: EZ, IGEN!

Mi csak ültünk ott ledermedve, néztünk mint a moziban, csak annyit mondtam, hogy: meg ne merj szólalni, hogy mi volt a poharában...

- dehogy, dehogy, hát bolond vagyok én - mondta Josef...

pár perccel később....

- Na, Lolka Bolka, én iszom még egy pohárkával... kérsz te is?

- Mi az hogy... ilyet kérdezni... és egy szó nélkül lehajintotta a rendes páleszt is.....