2014. május 9., péntek

Együtt a család, Memici velünk ünnepelte a 30. szülinapját :))

Szavak nélkül :)) Beszéljenek a képek..


Együtt voltunk, kicsit hiányosan, de akkor is együtt :))
Április 25.-én mindenki befutott, egy hét boldogság van :) 




A lányaim, és az unokám :))








Még ezen az estén Bizsu is lefialt, Memi volt a Bäba :))







Videó, katt a közepére :))

https://www.youtube.com/watch?v=Xl1iFsn_YLY&list=UUMXMmi51oN9u1B_3Z8NZKCQ&hd=1

Szabolcs, Nikol szerelme :))






Az sem érdekelte, hogy kihül a kävéja, Abbyval bolondozott Lolli..





Thomas, Emi párja sajna nem tudott jönni, de innen ö sem maradhat ki..jöjjön egy kép, a kedvenc képem róla meg Abbyröl, de ennek a képnek története van... tudom, tudom, azt igértem az elején, hogy szavak nélkül, de tudjátok, hogy nekem szófosásom van..nem ússzátok meg olyan könnyen....

Jöjjön a történet: 

Basszuskulcs, nem összetörtem magam.....

Most ketten vagyunk mamival Behindertek. A követ mostam fel odafent mindenhol, mikor kesz voltam, nyomäs lefele a lépcsöt is lemosni.. vissza akartam lepni a gözmasinäert, amit fentebb hagytam, es akkor lejtmenetbe lecsúsztam.

Ismeritek azt a viccet, hogy "


- Vigyäzz, lépcsö! "
- Tú-domm -domm-domm-domm.....

Na, valahogy igy landoltam en is odalent. Hogy vedjem magam, hogy ne a csigolyämat üssem be a märväny lépcsö kökemény élébe, hanem a pihe-puha icinyke picinyke popómra essek, ezért a bal kezemmel fékeztem magam, mivel a jobb kezemben volt a gözmasina..

- a könyök csontomat vertem be a lépcsöbe, mikor hallhatóan landoltam, a mami utänam kiabält, hogy élek e még??

...éltem, de alig... le kellett feküdnöm, mert kiszaladt a vér belölem, lesápadtam, tökre kiakadtam.

Most tudom mozgatni a kezem, de semmit nem tudok azon kivül csinälni, hogy van, lóg mellettem. Nem tudok vele emelni, húzni voni, most a séta végeztével ahogy szälltam be az autóba, véletlenül beütöttem, hogy én mekkorät üvöltöttem... nagyon fäjt.. most mindjärt beborogatom, és még jó hogy jobbkezes vagyok, pakolni tudok egy kézzel is

Ja, es mi ebböl a tanulsäg?
- nem ärt ha van egy kis hús rajtad

- ha a könyökömön is lett volna, talän nem szenvednék ennyire :))

Miután a kórházban kiderült, hogy nem tört csontom, és ezt irtam Eminek is, kaptam töle egy üzenetet, hogy na akkor nevethetūnk..és ezt a képet küldte hozzá....amit azóta minden reggel meg kell mutatnom maminak, nem gyözi elégszer nézni :))


                                                       :)) 



1 megjegyzés: