Pontosabban a shimmyt.
Azóta is ezt dúdolgatom, az unokák előtt táncra is perdültem, és Lennard is vette a ritmust, csak Abby állt decens vigyorral, gondolva hogy ezek megzakkantak.
Zakkanás ide vagy oda, a shimmy azóta is itt zajong a fülemben. Ma nappalos voltam, beküldtek egy fekvő nénihez, akihez hasonlót még soha nem láttam.
Azt mondták, hogy ha törik vagy szakad, de akkor is mobilizáljam, hagyjam had mosakodjon le egyedül, meg tudja csinálni, csak nagyon lusta, és ültessem ki a mérlegelő székre. Hú basszus, most jutott eszembe, hogy elfelejtettem beírni az aktájába hogy mennyit nyomott.
Na szóval, a lustaság legyen a legnagyobb gondja, de amit én láttam, attól a szám is tátva maradt.
Otthon nagyanyám egyszerűen azt mondta erre a tünetre, hogy kipállott az ember hónalja. Itt úgy hívjuk, hogy Intertrigo.
Vagyis Intertrigo a köbön, ebben az esetben. Amúgy is jó húsban volt a mami, a hasa alatt, körben, mint valami díszöv, széles csíkban, folytatódott a combtöveknél, a lába között, a szeméremdombon, mindenhol 2 tenyérnyi nagyságú helyen, összefolyva.
Nem tudtam eldönteni hogy hol kezdődik, és hol van a vége. A felső hámréteg sérült volt, nem volt egy olyan négyzet centiméternyi terület sem, ahol ne vérzett volna.
Nem is csodálom, hogy nem akar felállni, hanem szétterpesztett lábakkal csak fekszik az ágyban.
Nagy nehezen lemosdattam alulról, és kiültettem az ágy szélére, elbohóckodtam neki, mire szó nélkül lemosta magát felülről.
Mielőtt bekentem volna valamilyen kencével, amit az orvos adott neki, meg múmiát csináltam volna belőle a gézlappal, úgy gondoltam le kellene mérni. Szépen mondtam neki, hogy most akkor fel kellene állni, és csak pár lépés, és leülni a székbe.
Na, azt már nem. Megmakacsolta magát, hogy pedig ő nem tesz egy lépést sem.
Hogy mi ütött belém, mi nem, pedig bolondgombát sem ettem, elkezdtem neki magyarul énekelni, hogy:
JÖN-E VELEM NAGYSÁD SHIMMÍT JÁRNI,
BIZSEREG A TALPAM NEM TUD VÁRNI,
HA A ZENEKARBAN HOTTENTOTTA TAM TAM SZÓL....
és persze térdeket beroggyasztottam, popót hátra kinyomtam, és a karjaimmal a térdem előtt lengedeztem..
Azt hittem hogy a mami hátravágódik, akkorát kacagott, de ezzel egy időben betoppant a gyógytornász is, aki azt hittem beesik a ruhásszekrénybe, mert hasát fogva dőlt neki, de nem szólt közbe, kíváncsi volt, hogy mi a fene akar kisülni ebből az egészből..
A mami pedig egyedül felállt, és a fenekét rázva beleült a székbe :)
